BREAST IMPLANT ASSOCIATED ANAPLASTIC LARGE CELL LYMPHOMA (BIA-ALCL)

Kedves Pácienseim és Kollégáim!

Médiában napvilágot látott egy aggasztó közlemény a makrotexturált és a poliurethan borítású implantátumok esetleges rákkeltő hatásával kapcsolatban. Az általam legyakrabban felhasznált Nagor implantátumokkal kapcsolatban a brit gyártótól és a magyarországi forgalmazótól azt az állásfoglalást kaptam, mely szerint az implantátumaik biztonságosak. Nagyszámú esetet tanulmányozva, ezúton szeretném megosztani Önökkel  személyes tapasztalataimat  ebben a témakörben.

• Mellimplantátum-csere során, SZIVÁRGÓ IMPLANTÁTUM esetén az elvárható legnagyobb gondosság elve szerint szövettani vizsgálatra küldöm az implantátum körüli tokszövetet. Ez az egyetlen módja annak, hogy  bizonyosak lehessünk arról, hogy nincs-e rosszindulatú sejt az implantátumot körülvevő szövetekben. Még egyetlen esetben sem kaptam vissza pozitív leletet, azaz nem fordult elő lymphomás megbetegedés.

• TOKOSODÁSI SZÖVŐDMÉNY esetében, tokfelszabadítás vagy tokkimetszés során, implantátumcsere esetén az elvárható legnagyobb gondosság elvén túlmenően  szövettanra küldöm az implantátumok körüli tokszövet részleteket. Egyetlen esetben sem kaptam vissza pozitív, azaz lymphomás leletet.

• ANAPASZTIKUS NAGY SEJTES LIMFÓMA (anaplastic large cell lymphoma, ALCL) beteg fordult hozzám pár évvel ezelőtt, és más sebész által, korábban beültetett implantátumait cseréltette velem. Műtétet megelőzően onkológiai kezelőorvosával konzultáltam, és onkológiai javaslat alapján végeztem el az implantátumok cseréjét. A műtétet során eltávolított  tokszövet minták részletes és speciális szövettani vizsgálata  semmilyen kóros elváltozást vagy lymphoma betegségre utaló jelet nem igazolt.

• Patológussal illetve radiológussal konzultálok minden olyan esetben, amikor KÓROSAN MEGVASTAGODOTT TOK jelenséggel találkozom. Lymphoma irányában ezidáig egyetlen pozitív szövettani leletet sem igazoltak  a vizsgálatok.

• EMLŐDAGANATOS pácienseimnél az emlőhelyreállítás során végzett rekonstrukciós műtéteknél szövettani mintavétel történik. Lymphoma irányában ezidáig egyetlen pozitív szövettani leletet sem igazoltak  a vizsgálatok.

A kérdéses témakörben KLINIKAI KUTATÁSOKKAL többszinten is foglalkozom. Vizsgálatok történnek az implantátum körüli tokszövet elemzésére saját tokszövet és szövetpótlás során felhasznált különböző (humán, sertés, szintetikus) szövetpótló anyagok beültetését követően. Létrehoztunk egy kutatócsoportot, mely a sebgyógyulás és a hegképződés (implantátumok körüli tokszövet) molekuláris biológiai alapjaival foglalkozik. Számos nemzetközi konferencián  tartottam a témakörben előadásokat, és  rangos szakemberekkel értekezünk a legújabb kutatási eredményekről.

Az eddig napvilágot látott jelentések alapján nem látom tudományos alapossággal bizonyítottnak, hogy bizonyos szilikon implantátumok BIA-ALCL megbetegedést okozhatnak.

Mindazonáltal, jogkövető állampolgárként betartom a magyar hivatalos szervek döntését. Nagy valószínűséggel a francia hatóságokhoz hasonlóan, a legóvatosabb hozzáállást, azaz a teljes tiltást fogják javasolni, mellyel személy szerint nem értek egyet.  Amint fejlemény van  az ügyben,  jelzem Weboldalamon az aktuális álláspontot és az OGYÉI/Orvostechnikai Főosztály intézkedéseket.

Budapest, 2019.04.06.

Dr. Debreczeni Béla Zoltán PhD
plasztikai sebész főorvos
igazságügyi orvosszakértő